Regények - 90.oldal

- Hogy mit akarok veled? Megtanítani, hogyan használd ki a jó képességeidet, és hogyan fojtsd el a rosszakat. Cserébe csak a segítségedre lesz szükségem, miután kitanítottalak. Elfogadod az ajánlatomat?- Gwynn csak nézett rá nagy rémülten.
- Meg tudom érteni a megdöbbenésedet, de fogadd el, az vagyok, amit mondtam, és neked igenis erős képességeid vannak. És természetesen nem kell rögtön felelned. Időt adok holnap reggel hét óráig. Addig gondolkodj. Most az a legfontosabb, hogy pihenj....

Egy órán keresztül forgattak kardot, és a végén Tyr elégedetten ennyit mondott:
- Látom, nem felejtettél, sőt még jobb lettél!
- Köszönöm. Talán a Teiwaz is közrejátszott, de tizennégy éves koromtól ismét elkezdtem kardot forgatni.
- Remek mesterid lehettek, mivel nagyon jól forgatod a kardot.
- Igen, jók voltak, de hozzád képest senkik! Te vagy a legjobb, Tyr, tőled tanultam sok mindent! ...

A szomszédok is felriadtak a robbanásra, és kijöttek. Hamarosan rendőrök és tűzoltók lepték el az utcát, és kérdezgették a szomszédokat és a lányt is, aki Tyr kabátjával a vállán, még mindig a kocsinak dőlve állt, de ekkora már összeszedte magát annyira, hogy válaszolni tudjon a kérdésekre. Tyr végig ott ált mellette, majd úgy döntött, eleget zaklatták már a lányt.
- Hagyja békén a lányt, legyen kedves, fárasztó napja volt, és már huszadszor hallja tőle a történetet! - szólt rá a...

- Ki maga?- kérdezte bátortalanul a lány.
- Majd mindjárt eszedbe fog jutni, hogy ki vagyok. - ígérte csendesen, s kinyújtotta a kezét, mire a lány homlokába fájdalom nyilat, és a rég szunnyadó Teiwaz jel felizzott.
Agyába emlékek tódultak, és a szeme feketévé vált. Fel akart kiáltani, de nem jött ki hang a torkán, a lába remegett, majd hangtalanul összecsuklott. Az idegen utána nyúlt, elkapta, majd a karjába vette. Nézte a lányt, majd elindult vele...

Nagyon fájt neki a titok, hisz mindig is azt hitte, hogy ő is édes gyermeke a Wolf családnak, de most rá kellett ébrednie, hogy semmi közük sincs egymáshoz. Rosszul esett, hogy a nevelőszülei eddig nem mondták el neki, pedig tudták, hogy elfogadta volna. Nem volt jó érzés Lenától megtudni, hogy csak fogadott gyerek, akit úgy találta a lakás előtt egy napon, és talán csak szánalomból fogadták be. Szívét összeszorította a fájdalom, és a keserűség...

Fenn a földön a hideg február tartotta jeges markában a világot, nem kímélve az embereket.. A stockholmi főiskolán és a városban tombolt az influenzajárvány. Sokan voltak betegek, a diákság és a tanárok fele vagy otthon, vagy a kollégiumban nyögte a betegség kínjait. Antonia is félig eszméletlenül feküdt a kollégiumi szobájában, és három takaró alatt is vacogott. A láza elérte a 40 fokot...

- Rendben. Holnap felhívom, Charlotte-ot, és megmondom neki!
- Nem holnap, ma!- parancsolt rá keményen a lány. A férfi megijedt ettől a hangnemtől, és a még benne volt még a vereség keserűsége, és felcsattant:
- No nézd csak, a nagyságos kisasszonyt! Még engem mer utasítgatni? Honnan veszi magának a…?
- Szeretnél meghalni? Én győztem, én adom az utasításokat! Mióta volt olyan háború ezen a világon, ahol a vesztes mondta meg a győztesnek, hogy mit tegyen? - kérdezte a...

„A fenébe! Most aztán játszhatom a jó kislányt, és csak titokban sírhatok, mint egy szerelmes! Remélem, útközben kap egy telefont, és a rá következő félórában már megy is a következő géppel, csak ne jöjjön haza!”- gondolta dühösen. Felment Tyr szobájába. Körülnézett, és azonnal megrohanták az emlékek, amiktől sírni kezdett, és rávetette magát a férfi ágyára. Fejét belefúrta a párnába, és érezte Tyr illatát. Ettől teljesen elkeseredett, és álomba sírta magát...

A lány odahozta a kést, Tyr pedig intett, hogy üljön vele szemben. Mikor a lány is letelepedett, Tyr belenyúlt az egyik, még vérző sebébe, arca eltorzult a fájdalomtól előredőlt, majd véres ujjával felrajzolta a Teiwaz-t a lány homlokára, aki nem szólt semmit, és úgy fogadta, mint egy áldást.
- Minden hatalmamat elvesztettem, de egy dolgot nem vesztettem el! A Teiwaz hatalmát, amit most át fogok adni neked! ...

- Ennyit tudsz csak? Ez igen siralmas teljesítmény, egy olyantól, mint te! - nevetett a férfi, s Antonia rémülten látta, hogy a szája szélén vér buggyan ki. Tyr azonban tudta, hogy ez nem volt olyan „siralmas” teljesítmény, mint ahogy ő azt állította, hisz egy nagyon erős varázslat volt.
„Tyr most nagyon nagy bajba került! Ha nem tudja folytatni, akkor minden elveszett!”- figyelt a lány...