"Tudod, amíg velem voltál, és együtt sétáltunk, és bicikliztünk, nagyon jó volt, de mégsem tudtam, hogy milyen igazán jó, és hogy mennyire kell. Észre sem vettem, hogy a közös séták, és a beszélgetések mennyire fognak hiányozni.
És csak most, most döbbentem rá, hogy mennyire szerettelek. Most, hogy már nem vagy velem. Akkor döbbentem rá igazán, mikor láttam a húgomat sírni, és akkor én is sírtam. És nem tudtam felfogni, hogy ilyesmi velünk is történhet. A legtöbb ember nem hiszi, hogy ilyen az ő családjában is előfordulhat. De lehetséges, és nem érdemes azon keseregni, hogy mi lett volna, ha... sírni kell, kiadni a fájdalmat, és feldolgozni. Csak így élhetjük túl.
A mi nagyapánk tanító volt. Minket az életre tanított.
Szeretünk. Még most is. És mindig.
Unokáid. "
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...