„Ezeréves álmunk nem más, mint tízszer száz év magány, de minden újjászületéskor szívünk vadul dobolja a vér örökké igaz dalát. S az a hely, ahol majd újra egymás ölére lelünk, legyen a pajzs, amelyről felszáll évődő, szerelmes énekünk. Szent Iván éje legyen a végső, őrült csatánk, és szerelmes sorsunk homályos fátylát száműzze végre az örök napsugár. Harcos szívem pallosa úgy ragyog majd felettünk, mint a hold büszke ezüstkaréja az égen, s a szerelmünkkel szentelt, új napon, vagy rám találsz, vagy minden porrá égjen.”
/Nora Roberts: Megbabonázva/
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
2024-11-09
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...