Voltam, Lettem, Lennék...

Voltam magányos part elhagyott szigeten
Tűrtem, hogy a tenger játszadozik velem
Soha sem kaptam, igaz nem is kértem
Csak tapostak rajtam és én nagyon féltem

Lettem megtört madár, magasan fenn szálltam
Csalódtam és sírtam, de egyre többet láttam
Segítettek nekem, elmondták hogy miért nem
Én meg bólogattam:igen, igen, értem

Lennék meleg kabát, mi véd a hótól, fagytól
A hidegtől, a széltől, a sötéttől és attól
Hogy kihasználjanak és elvegyék a hited
Hogy könnyedén szétszórd azt, ami a tied

Lennék szelíd fény, mely világítja utad
A sötét nappalokon helyes irányt mutat
Míg Te aludnál, én maradnék ébren
S ha nem ébrednél fel, nincs miért tovább égnem

Lennék tiszta ember, egyszerűen érted
Mindenféle gondolattal kísérnélek téged
Megtenném azt is, mit másnak nem tennék meg
Tündérnek látnálak, szemtelenül szépnek

S ha egyszer testem az örök sárba borul
A búcsúzó arcokról az utolsó könny csordul
Ha az utolsó szavakat mormolják el értem
Arra gondolok majd:örülök, hogy éltem!