Világok küzdelme,
Én ebben élek.
Ezek harcolnak,
Törnek, zúznak.
Megnyugvást sosem hoznak.
Világok harcolnak.
Meg sem állnak.
Harcolnak az igazért,
Vagy magukért.
Esetleg másokért.
Eltűnnek az érzések,
Nem maradnak csak kérdések.
És a világnak fáj.
Mekkora ez a kár.
Semmi sem maradt már.
Elbúcsúznak a lelkek,
Most már nem remélnek.
Elhagyták ők is magukat.
Itt hagyták a kárhozottakat.
Itt maradtam.
Itt ahonnan indultam,
Itt az én világomban.
Ezt sosem tagadtam.
Egyéni voltam,
Egyedül a világomban.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Hozzászólások
Olvasom és sokadszorra is ugyanaz az érzésem. Egy vers vagy felemel vagy nem. Ha nem, akkor éretlen. Ne szomorkodj nekem is vannak ilyen "zöld verseim". A tökéletlenség sokszor nagyobb erény, mert van honnan továbbfejlődni.