Veszett látomás

Ma van a tegnap holnapja,
A jövőm lesz majd emlékem,
Az alkony a Hold hajnala,
Halál van a születésben.

Tavasz a tél temetése-
Nem emlékszik már a hóra.
Éj az álom ébredése,
Pirkadat az altatója.

Vánszorogva futnak tova
Órák és a néma percek.
Megyek csak, nem kérdem, hova?
Válaszokban is kérdések.

Enyészetből új virág nő,
Vihar után derül az ég,
És egyszer elporlad a kő.
Minden angyal elbukhat még.

Őrangyalod lesz gyilkosod,
De én leszek a félelmed,
Míg a mocskot mind lemosod...
Lefogom szép szemeidet,

És elnézem mosolygó szád.
Kezedből elveszem képem.
Nyugtatlak: nem fáj, mi vár rád:
Halálod lesz születésem.