Éjjel láttam a folyónál
Fenyegető, baljós órán
Súlyos ködöt, mely visszatér
Felfalni mind, aki csak él
Ócska fahíd recsegését
Hallottad, de mégsem féltél
Átölelő kisszobádban
Pihe-puha, meleg ágyban
Békés álmod alig rebbent
Tisztafényű, kék szemedben
S amíg én a parton álltam
Sárba süppedt ámulásban
Vidám furulyaszóra járt
Álmod, szép, puha bársonyán
Azt álmodtad, visszatérek –
Én is, de már nem remélek
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
1326 ·
Nagyon köszönöm!
D.S. ·
Tetszett. Kár, hogy az utolsó sor olyan szomorú!
1326 ·
Aranyosak vagytok! Nagyon köszönöm!