Itt állok és csak nézek.
Nézek, de nem látok semmit, mert belül égek.
Dühöm keserű és hatalmas
Hatalmas, mint egy felbőszült szarvas. Szemembe könny és bánat,
Szívemre a gyász rászáradt.
Sápadt arcok, megtört lelkek,
Ők egy életet most elengedtek.
Kísérik őt a végső úton,
Közben elmerengnek a boldog múlton
Aztán vége lesz mindennek,
Port adnak a földnek.
Majd koszorút adnak a tiszteletéért,
Fejfa áll majd emlékéért.
Később virágot tesznek sírjára,
És majd hosszú idő múlva talán ismét fény borul a Világra.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások