Várj

Várj és fogd a kezem,
És engedd, hogy legyen
Egy kis nyomom, helyem
A tenyereden.

Várj, és nézd csak csöndben
Világod mögöttem
Megölt, és megöltem
Bár nem ment könnyen.

Látod a nagy halom
Kéznyomot a falon,
Vért az ablakokon…?
Miért? Nem tudom.

Várj, és figyelj tovább.
Nem vagy már csak barát,
Hát lesd meg a halált,
A néma csodát.

Várj, már nem tart soká.
Haldd a tüskék dalát,
Érezd a lét zaját,
Míg öli magát…

Ami történt egyszeri
Ne akard megérteni,
S ha hív a hang az isteni
Ne kérdezz; fogadj szót neki.