Vágyom rád, mikor a nap felkel,
S mikor lágyan simogat a csöndes reggel.
Vágyom rád, mint völgyek a hegyekre,
S mint üres meder az álló tengervízre.
Vágyom rád, mint fa a gyökerekre,
Mint esti fáradtság a csöndes pihenőre.
Vágyom rád, mint csillagok a tündöklésre,
S mint élet a halálra, a befejezésre.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?