Halovány szellemkép,
Gyötörj tovább, még!
Ha érintesz s mégsem,
Ha hallak és mégsem,
Ha vakon is látlak,
Ha fülek nélkül hallak,
Ha tudatommal érezlek,
Szívemben örökké vérzek.
Halk szóval megzavarsz,
Újra és újra fölkavarsz.
Egy szűnni nem akaró,
Jégtűzből szőtt takaró.
Váltakozik kétség és vágy,
Összeolvad, kínból szőtt ágy.
Rajta fekszem én meztelen,
Sebezhető,hangtalan,tehetetlen.
Csuklómra tekeredik,fogva tart,
Egy láthatatlan erő,mi belém mart.
Rab vagyok,szárnyakkal,
Madár vagyok láncokkal,
Állat, aki vágyik rád,
Elmém már gondolatot nem ád.
Nincs is rá szükség,kínom élvezem,
De csak akkor, ha Érted szenvedhetem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
Tűzmadár ·
Tetszett, bár a ritmussal helyenként gond van.