Úton

Hová vezet a lépcső ?
Nem tudom, de lépek,
Hallom onnét fentről
Hívó hangját a fénynek.

Ajtó nyílik s belépek
Füst, mi elborít s felemel,
Átjárja testemet a boldogság,
S új világba vezet el.

Véltem már e ajtót látni
S hittem akkor ugyanezt
Kerestem a kezet hogy segítsen,
De éreztem, hogy elereszt.

Itt állok hát most ismét
Újraéledt reménnyel
De belül titkon érzem,
E hit egy az enyémmel.

Hiszel-e az égi jelekben?!
Hiszed-e, hogy sorsod a kezedben ?!
Engem küldött hozzád az ég,
Engem, ki rólad álmodik rég.

Én legyek a sötétben a fény,
Mi világítja az utat,
Én legyek a kéz mi óv
S ha kell, irányt mutat.

Én legyek Neked a Híd,
A kar, mi átölel, ha hívsz,
Én legyek, ki ott áll Melletted,
Ki letörli könnyeid, ha sírsz.