Hajnali egy is elmúlt-
és még mindig nem alszom.
Röppent vágyak elhullt
szirmainak énekét hallgatom.
Gyűlnek a csikkek a hamutálba-
szaporodnak az áthúzott sorok.
Rohanó időben csodára várva
egyedül az ágyban vacogok.
Próbálok újra verset írni-
de valami nagyon hiányzik.
Vadhajtású szerelem síri
hangja sötétségbe burkolódzik.
Elkeseredve rágom a tollat-
talán ezt is tönkretette?
Az értelmetlenül kínzó mondat
ezt a szépet is eltemette.
Mi maradt meg nekem?
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
Szakállas:
Jól összefoglaltad egyfajta ki...
2025-04-03 08:07
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szeretni szabadon,
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Hozzászólások
Utóbb visszanézve: A versírás megmaradt.