Egy könnyáztatta arc kísér utadon;
Vigyáz Rád, hogy el ne tévedj,
Könnyezik a lelked, ha nem is mutatod,
Én, aki kísérlek, érzem.
Felszárad a könny, de Te csak hullatod,
Végtelenül fáj, hogy vége,
Te is hibáztál, de mindegy, tudhatod,
Ha sírsz, megöl szerelmed mérge.
Mától már végleg más eget bámulok,
Más az utunk már örökre,
Szívem kicsiny virágára borulok,
Harmatként hullik rá könnyem.
Mikor vége lett, azt hittem, „meghaltam”,
De makacsul s kegyetlenül
Nem kísérlek tovább, magadra hagylak,
Tovább tudok menni egyedül.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?