Egy könnyáztatta arc kísér utadon;
Vigyáz Rád, hogy el ne tévedj,
Könnyezik a lelked, ha nem is mutatod,
Én, aki kísérlek, érzem.
Felszárad a könny, de Te csak hullatod,
Végtelenül fáj, hogy vége,
Te is hibáztál, de mindegy, tudhatod,
Ha sírsz, megöl szerelmed mérge.
Mától már végleg más eget bámulok,
Más az utunk már örökre,
Szívem kicsiny virágára borulok,
Harmatként hullik rá könnyem.
Mikor vége lett, azt hittem, „meghaltam”,
De makacsul s kegyetlenül
Nem kísérlek tovább, magadra hagylak,
Tovább tudok menni egyedül.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
2026-02-26
|
Történetek
Eredeti történet: CFNM oder Nackt im Damenclub .... Szerző: caliban66 .... Literotica; 2023...
Friss hozzászólások
The reál Kagemusha:
Komolyan, aki ezeket a kívánsá...
2026-03-21 14:27
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?