Egy könnyáztatta arc kísér utadon;
Vigyáz Rád, hogy el ne tévedj,
Könnyezik a lelked, ha nem is mutatod,
Én, aki kísérlek, érzem.
Felszárad a könny, de Te csak hullatod,
Végtelenül fáj, hogy vége,
Te is hibáztál, de mindegy, tudhatod,
Ha sírsz, megöl szerelmed mérge.
Mától már végleg más eget bámulok,
Más az utunk már örökre,
Szívem kicsiny virágára borulok,
Harmatként hullik rá könnyem.
Mikor vége lett, azt hittem, „meghaltam”,
De makacsul s kegyetlenül
Nem kísérlek tovább, magadra hagylak,
Tovább tudok menni egyedül.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
2025-09-06
|
Történetek
Anna lassan lépett be a meleg, gyertyafényes szobába.<br />
A lágy zene, a levendula illata...
2025-08-23
|
Horror
A Szibülla Könyvének eltitkolt sorai és egy ősi, véres tőr a főhős családi múltjának legmélyebb,...
2025-08-21
|
Merengő
Zuhogott az eső és fújt a szél. Gini a vörös, rövid hajú nő egy késel a kezében kiment az...
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...