Terkának

5 és féllel idősebb a lány
s bár nővérem ő úgy hitte az anyám
egzecírozott, pattogott nekem
mint óriás, keménykedett velem

Én tűrtem viseltem e rigolyát
meghallgattam az anyáskodó dumát
de türelmem elfogyott hamar
lett „szólok apámnak” című hangzavar

Pöttömke bár, de harcias
fenyeget, hogy lábosba is berak
ha ereje, mint szája lett volna nagy
tudom, engem biztos helyben hagy

Hál’ Isten, Terka nem egy szamuráj,
nem vietkong, s nem is betyár
ö csak egy dühödt kis nővér
ki parancsolni, uralkodni akart az öccsén

Szeretem ezt a pöttöm, kemény csajt
harciassága lelkembe mosolyt csal
s bár termetem kétszer akkora
Ö mégis az öcsikéje véd angyala