Csak úsztam
A szelíd, hatalmad tóban,
Pont olyan zöld volt,
Mint a szemed.
Most kéne meghalni-
Gondoltam-
De a világ kinevetett.
Néhányszor már megfulladtam
A szemed kellős közepén,
A kipislogott, halott bogár
Az voltam én.
Valaki, aki szomjazott,
És halált talált,
S nem támadt fel; elkárhozott,
Bár nem erre várt.
Fájt.
És fáj is.
Bár egyszer talán
Megadja az ég nekem,
Hogy vakon
Legördüljek egy könnycseppben
Az arcodon.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Hozzászólások
Azt hiszem még nem mondtam mennyire tehetségesnek tartalak. Nagyon! Őszintén. Szívesen olvasnálak egy szép verseskötetben inkább.
Remélem a világban sok olyan lány van, mint Te!