Csak úsztam
A szelíd, hatalmad tóban,
Pont olyan zöld volt,
Mint a szemed.
Most kéne meghalni-
Gondoltam-
De a világ kinevetett.
Néhányszor már megfulladtam
A szemed kellős közepén,
A kipislogott, halott bogár
Az voltam én.
Valaki, aki szomjazott,
És halált talált,
S nem támadt fel; elkárhozott,
Bár nem erre várt.
Fájt.
És fáj is.
Bár egyszer talán
Megadja az ég nekem,
Hogy vakon
Legördüljek egy könnycseppben
Az arcodon.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2001-09-16 00:00:00
|
Versek
Benyitottam a hálóba és a következő kép tárult elém: feleségem hanyatt fekszik, lábait szétrakja és a szomszéd Zsuzsa feleségem lábai között van négykézláb és nyalja feleségem pináját. Zsuzsa...
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Hozzászólások
Azt hiszem még nem mondtam mennyire tehetségesnek tartalak. Nagyon! Őszintén. Szívesen olvasnálak egy szép verseskötetben inkább.
Remélem a világban sok olyan lány van, mint Te!