Tenger

Micsoda csend és béke,
Nyugalom és rend végre.
Tiszta az ég, sok csillag,
A nap soká virrad.
Lebegek a fagyos vízben,
Csak egy fotó a kézben.
Nyílt tenger, benne én,
Nem is kell remény.
Itt sodródom a tengeren,
Egyedül békésen, épen.
Milyen kellemes ez a fagy,
Tompít, de békén hagy.
Elveszi a fájdalmam,
Átadom neki magam.
Nem érzek semmit,
Megérdemlek ennyit.
Ne gyertek ide csónakkal,
Inkább pihenek a halakkal.
Nem kell kötél, maradok,
Pár perc és már meghalok.
Végre elmegyek tőletek,
Elegem van belőletek.
Szerintetek kell élnem,
Ti mondjátok, én nem.