Elolvadt a hó,
Zöldül a rét,
A Jóisten fölénk nyújtja kezét,
Megnyugvást ad és tán reményt.
Nevet a nap.
Hallgatom a daloló madarakat.
Fecskefészek épül az eresz alatt,
Lent masíroznak a hangya hadak.
A Duna árad,
Halkan simogatja a fákat,
S az ébredező kis, fehér házak
Valamit éreznek, valamit várnak...
Az első virágok, az első méhek,
A semmiből újra és újra élet,
Így kezdünk el minden évet.
Csak nézem az ismerős, régi képet...
A tavasz hát újra megszületett.
S idén tán én se kaktusz, csak süni leszek.
A szél nevet, a langyos szél kinevet,
És nem fújja el- itthagyja a könnyeket.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...