Elolvadt a hó,
Zöldül a rét,
A Jóisten fölénk nyújtja kezét,
Megnyugvást ad és tán reményt.
Nevet a nap.
Hallgatom a daloló madarakat.
Fecskefészek épül az eresz alatt,
Lent masíroznak a hangya hadak.
A Duna árad,
Halkan simogatja a fákat,
S az ébredező kis, fehér házak
Valamit éreznek, valamit várnak...
Az első virágok, az első méhek,
A semmiből újra és újra élet,
Így kezdünk el minden évet.
Csak nézem az ismerős, régi képet...
A tavasz hát újra megszületett.
S idén tán én se kaktusz, csak süni leszek.
A szél nevet, a langyos szél kinevet,
És nem fújja el- itthagyja a könnyeket.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?