Elolvadt a hó,
Zöldül a rét,
A Jóisten fölénk nyújtja kezét,
Megnyugvást ad és tán reményt.
Nevet a nap.
Hallgatom a daloló madarakat.
Fecskefészek épül az eresz alatt,
Lent masíroznak a hangya hadak.
A Duna árad,
Halkan simogatja a fákat,
S az ébredező kis, fehér házak
Valamit éreznek, valamit várnak...
Az első virágok, az első méhek,
A semmiből újra és újra élet,
Így kezdünk el minden évet.
Csak nézem az ismerős, régi képet...
A tavasz hát újra megszületett.
S idén tán én se kaktusz, csak süni leszek.
A szél nevet, a langyos szél kinevet,
És nem fújja el- itthagyja a könnyeket.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2001-09-16 00:00:00
|
Versek
Benyitottam a hálóba és a következő kép tárult elém: feleségem hanyatt fekszik, lábait szétrakja és a szomszéd Zsuzsa feleségem lábai között van négykézláb és nyalja feleségem pináját. Zsuzsa...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Hozzászólások