Te voltál a fény, mely éjsötét szívemet
szikra-csillagként ragyogta át
Te voltál az, ki úgy tudott szeretni
Ahogy még senki más.
Te voltál a csend, a harag szürke viharában
Melyet emberek száza szült
S te voltál az, ki egy szó nélkül
néma léptekkel elszállt, tovatűnt...
Te voltál a minden, de mára semmi lettél
Nem pendíted már meg szívem húrjait
Hogy lehet az, hogy lázasan szerettél
Mégsem lehetsz már velem újra itt?
Te voltál a vágy, a perzselt szenvedély
Milliókat adtam volna tiszta lelkedért
Te voltál az álom, s a fájó valóság
Te voltál nekem a legnagyobb csalódás...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?