Talán elolvad a jég
és fellobban a tűz,
Nem lesz a múlt,
az emlék, ami mindig elűz.
Elmúlik a keserűség
és nem kísért már,
Hiszem, hogy a fájdalom
nem jön el- a boldogság után.
Talán megszelídíthetsz
és nem élek vadként többé,
Újra elhiszem, hogy
velem lehetsz örökké.
Talán érezni akarom
milyen remélni,
milyen rólad álmodni,
s az emlékeddel felkelni.
Talán el akarom hinni
újra a sok hazugságot,
Egy másik világban élni
és nem venni észre a valóságot.
Talán újra szeretném, hogy
fogja valaki két kezem,
és azt hazudja:
Nem tud élni nélkülem.
2002.02.22.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások
Érdekes a versed, átérezhető, de szaladj át a túlsó ablakokhoz, és írd meg, ott mit látsz!