Szeretteimhez!

Most már csak egy képen láttok,
de ha szemeteket becsukjátok,
én megjelenek s láthatjátok,
hogy milyen is voltam valaha.
Miket tettünk jót és rosszat
mit csináltunk nap mint nap.
játszottunk és beszéltünk,
futottunk és nevettünk.
Ezek a napok örökre megmaradnak.
Szívembe bezártam őket.
Az életem elvették,
de a lelkem örökre itt marad.
Most fent vagyok a mennybe
és lefelé figyelek.
Látom a jót
és figyelem a rosszat.
Bár ti nem láttok,
de most is itt vagyok.
S e verset olvasom mit nektek szánok.
Köszönök mindent
e szép életet,
bár rövöd volt,
de megérte itt lenni veletek.
Egyszer újra láttok,
s akkor örökre szívetekbe zártok
és itt leszek veletek.
Most búgyozom tőletek
szeretlek titeket.
És soha ne feledjétek, hogy a lelkem mindig itt van!
Szeretlek anya, Balázs és minen rokonomat!