Eltemettem, hiába fáj
belül. Kegyetlenül.
Az emlék néha kísért a sötétben.
Mellém ül, tőrként merül
védtelen valómba.
Hazugság lett minden.
A kérdés, az érzés.
Tegnap itt volt még,
de ma a kétkedés kérked és
kacagva integet.
Szerelmet álmodtam.
Gyönyört. Összedőlt.
Lelkem egyedül maradt.
A valóság összetört, megölt
minden reményt.
Fáj valami belül.
A szavak? Cserben hagytak.
Szerelmed eltemettem.
Könnyeim ragyogtak. Maradtak
emléknek, ha szívem elfárad dobogni.
2011.03.30.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások
A vers tetszett, gratulálok!