Látlak mindig, de nem szólok
Félek, beszéd reszketésbe torkol
Már nincs az a csoda, mely volt rég.
Bár kínját szenvedem azóta is még.
Fájnak a percek és múlnak a pillanatok.
Talán a szenvedésbe belehalok.
Hiányos oly erővel marja szívem.
Nincs hatalom, hogy elvegye tőlem.
Fáj éget belülről, lába dönti testem,
Hogy szabaduljak, adnám ördögnek testen.
De ha adnám, elveszteném létem
S létem örökül szeretni téged.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Hozzászólások
kösz
A "még"-től is őrizkedj sorvégen, mert általános, hogy minél több a mégre és márra rímeltetett vég annál kommerszebb a mű.
Egy szót önmagára ne rímeltess (testem-testem). A 'létem" megint nem fasza a "téged"-del.
Az utolsó strófában megfogalmazott gondolat kifejezetten szép, eredeti befejezés.
Oh, igen, és ne szavazd fel Magad.