Szerelem

Ez az érzés, nem csak a boldogság
Hanem, a keserű élmény.
Tévedés!
A szerelem nem csak boldog élmény,
Hanem, keserű, fájdalmas, mély érték!
Mikor tested lázban ég,
Nem, csak a szép, a kéj, a remény, a fény
Hanem, a kétség, fájdalom,
És, a lét is kockán forog.
Én már csak tudom.

Ha két ember boldog,
Akkor, nincs ahhoz fogható.
De ha csak a fájdalom, a bú, a hűség, látható,
Akkor, nincs annál szomorúbb fájdalom.
Ne tudja meg senki milyen érzés,
Ha, a szerelem kialszik,
Mint, a gyertyafény.
Ha szerelmed tiszta és mély,
És, mégis meg csal, mint rég.
Ha tested tűz, mint a lángoló Nap ,
hogy lásd egyetlen Holdadat.
De ha mégis lenyugszol mint a Nap,
és a Holdad más csillagot kap,
Életedben a lét kialszik, mint a fény.
Még is úgy érzed mint a fény mit megöl a sötét.
Hisz láttad lenyugodni egy másik csillaggal.
Milyen keserű fájdalmas érzés,
mikor a Napnak a Hold mesélvén,
a szakítás elő estélyén,
hogy van sok másik csillag.
S a csillagoknak egy Hold kell;
ÉN! A tejút mezején!
És értsd meg a Hold és a Nap ,
nem alkothat egy fényt.

Ekkor volt életem első csalódása,
ahogy a Nap a Holdban,
én is abban a fiúban.
Ezért mondom tehát,
a szerelem egy sötét verem!
S ha egyszer benne vagy,
nem találsz kiutat.
Keresed, de csak jobban eltévedsz az alagútban.
Tehát, ha nem bonyolódsz ilyen kapcsolatba,
az életed se lesz szertehullva.
Légy hideg, zord, komor,
mint a fagy,
így te is boldog maradsz!!!