Szomszédlány

Az egész hetem elcseszte, hogy új főnököt kaptunk, egy igazi, pattogós mitugrászt. Péntek este így nem volt kedvem menni sehová. Aztán kaptam egy sms-t, hogy nézzek be egy haver haverjának lakásavatójára.
Este 10 már jóval elmúlt, mire odaértem. Irtó nagy házban kb. 40-50 ember tombolt fülsértően hangos zenére. Néhány ismerősnek intettem, s úgy tűnt a kis kirándulás hasznosnak bizonyul, amikor megláttam a vigyorgó, kék szemű, csodás alakú Esztit. Már messziről integetett, s tudtam, hogy lelkesedése azt jelenti, hogy némi erőfeszítéssel még ma este a bugyiján belül találhatom magam.

Vadul magához húzott, s a kezével felfelé intett. Szorosan összesimulva, egymást tapizva igyekeztünk az emeleti lépcső felé. A lépcső közepe táján kis tumultusba botlottunk. Eszti a nyakába ugrott egy lefelé igyekvő pár férfitagjának, mire a nő vad méltatlankodásba kezdett, amit érteni nem értettem, de vadul taszigálták egymást.
A másik férfi közéjük állt, s többen is közelebb nyomultak, hogy élvezhessék a balhét. Amikor egy pillanatra lenéztem a felfeleigyekvőkre, kiláttam a kivilágított kerti teraszra, s megláttam Andit. Először nem voltam biztos benne, de a hosszú vöröses szőkehaj, a szemüveg, s mire végigondoltam már a teraszajtóban álltam. Eszter éppen a másik nő haját tépte, Andi pedig a korláton áthajolva rókázott.
- Szia Petike! - mondta, s ha nem kapom el, valószínűleg találkozik az anyafölddel.

Mindenféle hülyeségeket beszélt magáról és a férjéről, majd megjelent a barátnője, s rámbízta. Amikor megálltunk a házuk előtt vadul tiltakozott. Percekig tartott még megértettem, hogy János és ő fél éve váltak el. Hiába kérdeztem, hogy most hol lakik, nem válaszolt, így hazavittem, ágyba fektettem. Még most is motyogott, s pezsgőszínű miniruháját hányásfoltok tarkították. Kibujtattam belőle, s némi habozás után a koszos melltartójától is megszabadítottam. A bőre selyemfinomságú, mellei kerekek és lenyűgözőek. Sokat változott mióta utoljára a karomba tartottam. Akkor mindketten kamaszok voltunk, s az apja tiltotta tőlem, nem voltam megfelelő a számukra, de volt együtt két őrült hetünk, amikor mindenféle hazugság árán találkoztunk. Nagy botrány lett belőle, s még nem volt 19, amikor férjhez ment az apja egyik üzlettársához.
Hosszú percek teltek el még elszakadtam a félmeztelen Andi csodás látványától. Cetlit hagytam a szekrényen, ha netán reggel nem tudná, hogy hol van.

Amikor felébredtem, reggelit készítettem, s hallottam, hogy Andi is már zuhanyozik.
Végtelen zavarban ült le mellém reggelizni. Elmesélte hatéves házassága történetét dióhéjban: az egyre gazdagodó János egyre több nővel csalta. Végül nem bírta tovább, s otthagyott neki mindent, pedig az apja nagyon sok pénzzel támogatta közös vállalkozásukat.
Simogattam a hátát miközben sírt, aztán ettünk némi pirítóst teával.
Aztán felkelt és átnyújtotta a pólómat. Szemében néma kérés volt, s engedelmeskedtem neki. Lázasan csókolóztunk, simogattuk egymást. Finomon szopogattam eperszínű bimbóit, s élveztem, hogy bugyija irányába kutakodó kezeimet, most nem tolta el mint akkor régen. Anyaszült meztelenül, kitárt lábakkal ültettem fel a konyhapultra, s vadul kinyaltam, csodás, rózsás pinusát. Még elértünk az ágyig feldöntöttünk néhány bútordarabot. Miközben gumit hoztam a kis szekrényből, felmértem az elém tároló látványt. Ragyogó zöld szemeit, mosolygó száját, hegyes bimbójú cicijét, s a kicsi kezét, amint a pinusát simogatja szélesre tárt combjai között. Nem volt erőm különösebb mutatványra, 7 évet vártam arra, hogy elmerülhessek Andi csodás pinusában, s hallgathassam elfojtott sikolyait.