Itt vagyok újfent, vártál már?
Szólt hozzád azóta bárki is?
Hiányoztam, úgy-e, mint a nyár
Ha a hólét nyeli a kanális?
Szent Gellért, te patinaette
Fémszobor, nem vagy te magányos?
Lám, itt vagyok én is félve,
Kit önmaga rút férge ostoroz.
Nem vagyok vallásos, tudod.
Mégis szólok hozzád ma éjjel
És emlékszel, gyakran itt vagyok.
Vagyok csak, kit a szél nem fúj széjjel.
Segíts hát rajtam, Szent Gellért!
Ne tégy semmit, csak ne menj el.
Lásd, lelkem lehetetlent nem kért,
A hegyet úgyis őrizned kell...
Csak maradj itt énvelem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
The reál Kagemusha:
Komolyan, aki ezeket a kívánsá...
2026-03-21 14:27
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
MAga a vers nekem tetszik, bár az elején kicsit döccennek a rímek (ilyenkor szoktam én-agrasszívmalaka- mondani: hogy mert úgy akartam és kész).
viszont az érzés, amit közvetít átjött, legalábbis azt hiszem.
A prózáid is nagyon jók, és a verseid is, szerintem, ne hagyd, hogy idióták elvegyék a kedved, én hagytam: nem jobb így, sőt.
:grinning:
Az én kedvemet rendkívül nehéz elvenni, ne félj.
Akkor jó.
Kinek ne lenne róla legalább egy története?
:wink: