Arcodon látom a bánat foszlányát,
Mint zord szél suhan rajta át.
Szemedben már nem látni a szikrát,
Mely bevilágította a legsötétebb éjszakát.
Nem látom mellkasod erősődő zakatolását,
Mosolyod mindent eláruló igaz szavát.
Gondolatod már másfelé száll,
S te magad is messze futnál,
Csak szorító karjaim fognak köréd csapdát,
Mely erősebb gyáva önmagadnál.
Szaladj előlem ameddig csak látsz,
Ha szerelmem lelkednek ennyire árt!
Menekülj, ha már a szíved is fáj!
Vissza se nézz! Ó mien kár,
Hogy nem leltem fel érzelmeid kulcsát.
Mondki végre hát, mit már olyrég akartál!
Mond ki! Had haljam utoljára hangod ritmusát.
Mond: ennyi volt, vége hát!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?