Arcodon látom a bánat foszlányát,
Mint zord szél suhan rajta át.
Szemedben már nem látni a szikrát,
Mely bevilágította a legsötétebb éjszakát.
Nem látom mellkasod erősődő zakatolását,
Mosolyod mindent eláruló igaz szavát.
Gondolatod már másfelé száll,
S te magad is messze futnál,
Csak szorító karjaim fognak köréd csapdát,
Mely erősebb gyáva önmagadnál.
Szaladj előlem ameddig csak látsz,
Ha szerelmem lelkednek ennyire árt!
Menekülj, ha már a szíved is fáj!
Vissza se nézz! Ó mien kár,
Hogy nem leltem fel érzelmeid kulcsát.
Mondki végre hát, mit már olyrég akartál!
Mond ki! Had haljam utoljára hangod ritmusát.
Mond: ennyi volt, vége hát!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-31
|
Sci-fi
A bázison a szolgálat nem jelentett jelentős kihívást , és egy űrhajósnak a magányt is el...
2026-05-27
|
Merengő
Irodalmi felmérő szórakoztató regényíróknak.<br />
<br />
<br />
<br />
1. Szükséges – e szórakoztató...
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?