Arcodon látom a bánat foszlányát,
Mint zord szél suhan rajta át.
Szemedben már nem látni a szikrát,
Mely bevilágította a legsötétebb éjszakát.
Nem látom mellkasod erősődő zakatolását,
Mosolyod mindent eláruló igaz szavát.
Gondolatod már másfelé száll,
S te magad is messze futnál,
Csak szorító karjaim fognak köréd csapdát,
Mely erősebb gyáva önmagadnál.
Szaladj előlem ameddig csak látsz,
Ha szerelmem lelkednek ennyire árt!
Menekülj, ha már a szíved is fáj!
Vissza se nézz! Ó mien kár,
Hogy nem leltem fel érzelmeid kulcsát.
Mondki végre hát, mit már olyrég akartál!
Mond ki! Had haljam utoljára hangod ritmusát.
Mond: ennyi volt, vége hát!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...