Arcodon látom a bánat foszlányát,
Mint zord szél suhan rajta át.
Szemedben már nem látni a szikrát,
Mely bevilágította a legsötétebb éjszakát.
Nem látom mellkasod erősődő zakatolását,
Mosolyod mindent eláruló igaz szavát.
Gondolatod már másfelé száll,
S te magad is messze futnál,
Csak szorító karjaim fognak köréd csapdát,
Mely erősebb gyáva önmagadnál.
Szaladj előlem ameddig csak látsz,
Ha szerelmem lelkednek ennyire árt!
Menekülj, ha már a szíved is fáj!
Vissza se nézz! Ó mien kár,
Hogy nem leltem fel érzelmeid kulcsát.
Mondki végre hát, mit már olyrég akartál!
Mond ki! Had haljam utoljára hangod ritmusát.
Mond: ennyi volt, vége hát!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?