Kék ég, mit napfény hasít szét,
vad szelek szárnyán kergetőzöm,
madarak boldog csapatával.
szabad szív, magányos lélek,
szárnyal megállíthatatlanul.
Nem tartja fel semmilyen erő, vagy parancsoló szó.
Égetheti forró fénye napnak,
hűtheti hideg esője őszi zivatarnak.
Mintha álmait kergetné,
vagy menekülne vágyai, gondolatai elől?
Eszét kitölti félelem,
s vele valami őrült boldogság.
Szabadság, édes erő...
de megakadályozzák rémálmok szellemei,
mikor hideg láncokkal kötik földhöz,
s a szív, a lélek elfeledi régi vágyát, édes álmát,
talált s elvesztett Szabadságát.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Hozzászólások