Kék ég, mit napfény hasít szét,
vad szelek szárnyán kergetőzöm,
madarak boldog csapatával.
szabad szív, magányos lélek,
szárnyal megállíthatatlanul.
Nem tartja fel semmilyen erő, vagy parancsoló szó.
Égetheti forró fénye napnak,
hűtheti hideg esője őszi zivatarnak.
Mintha álmait kergetné,
vagy menekülne vágyai, gondolatai elől?
Eszét kitölti félelem,
s vele valami őrült boldogság.
Szabadság, édes erő...
de megakadályozzák rémálmok szellemei,
mikor hideg láncokkal kötik földhöz,
s a szív, a lélek elfeledi régi vágyát, édes álmát,
talált s elvesztett Szabadságát.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
2024-11-09
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások