Néha úgy érzem, minden ellenem van,
Nincs ki segítsen, semmi nem vigasztal.
Csak az álmaim azok, amik elrejtenek,
Azok elől, kik nem szeretnek.
Vagy ha szeret is éppen engem valaki,
Akkor sem úgy és sohasem úgy teszi,
Ahogyan szeretném, ahogy én vágyom arra.
Mint halász hajóján a nagy fogásra.
Jól jönne végre egy apró jel, akármi,
Egy fénysugár az égeből, egy szelet szalámi,
Ami betölthetné azt az ürességet,
Mit legbelül talán nem csak én érzek.
[E]rick
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-06
|
Történetek
Anna lassan lépett be a meleg, gyertyafényes szobába.<br />
A lágy zene, a levendula illata...
2025-08-23
|
Horror
A Szibülla Könyvének eltitkolt sorai és egy ősi, véres tőr a főhős családi múltjának legmélyebb,...
2025-08-21
|
Merengő
Zuhogott az eső és fújt a szél. Gini a vörös, rövid hajú nő egy késel a kezében kiment az...
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
A versed elvonatkoztatva a tartalmától is tetszik, habár a harmadik versszak, második sora, nekem valahogy nem illik oda. Graula:)