Néha úgy érzem, minden ellenem van,
Nincs ki segítsen, semmi nem vigasztal.
Csak az álmaim azok, amik elrejtenek,
Azok elől, kik nem szeretnek.
Vagy ha szeret is éppen engem valaki,
Akkor sem úgy és sohasem úgy teszi,
Ahogyan szeretném, ahogy én vágyom arra.
Mint halász hajóján a nagy fogásra.
Jól jönne végre egy apró jel, akármi,
Egy fénysugár az égeből, egy szelet szalámi,
Ami betölthetné azt az ürességet,
Mit legbelül talán nem csak én érzek.
[E]rick
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-24
|
Novella
Egy balulsikerült kapcsolatfelvétel elgondolkodtató története.
2024-11-23
|
Novella
Egy fiatal férfi randevúra hívja az ismert színésznőt.
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
A versed elvonatkoztatva a tartalmától is tetszik, habár a harmadik versszak, második sora, nekem valahogy nem illik oda. Graula:)