Sorstárs

Szemedbe nézve, mintha tükröt látnék,
Saját gondjaimra, mintha rátalálnék.
Arcodat látva csak azt tudom:
Nem vagy egyedül hosszú utadon.

Hosszú az út, övezi fájdalom s veszély
És az örök félelem: róla le ne térj.
Az út ki van jelölve, meg lehet mutatni,
De a Te feladatod rajta végigmenni.

Az út egyik szélén sok barát, ki szeret,
Ám a másik oldalán ellenség, ki megvet.
De azt tudd: utadon bármerre is jársz,
Jóbarátot mindig, mindenhol találsz.

Gondjaidat megoldani egyik se tudja
Ez a jóbarátnak nem is feladata.
Ő csak az ki megvéd s vígaszt nyújt
Ő csak az, ki megvéd, s vígaszt nyújt
Mikor úgy érzed, reményed kihunyt.