Szemedbe nézve, mintha tükröt látnék,
Saját gondjaimra, mintha rátalálnék.
Arcodat látva csak azt tudom:
Nem vagy egyedül hosszú utadon.
Hosszú az út, övezi fájdalom s veszély
És az örök félelem: róla le ne térj.
Az út ki van jelölve, meg lehet mutatni,
De a Te feladatod rajta végigmenni.
Az út egyik szélén sok barát, ki szeret,
Ám a másik oldalán ellenség, ki megvet.
De azt tudd: utadon bármerre is jársz,
Jóbarátot mindig, mindenhol találsz.
Gondjaidat megoldani egyik se tudja
Ez a jóbarátnak nem is feladata.
Ő csak az ki megvéd s vígaszt nyújt
Ő csak az, ki megvéd, s vígaszt nyújt
Mikor úgy érzed, reményed kihunyt.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?