E kihalt utcán sétálva,
Útján a törött álmoknak,
Mélyen magamban mélázva,
Nem mutatva a városnak
Gondom, hogy senki sem szeret.
Lelkem sötétbe feketül.
Rejtély, az út merre vezet,
Csak én bolyongok egyedül.
A sötét ég felettem
Feketén és sűrűn lobog,
Árnyékom van csak mellettem,
Csupán az ő szíve dobog...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Tűzmadár ·
Szerintem is jó, de ha az előző sor végén nem pont van, a következőt kisbetűvel kellene kezdeni.
artemyss ·
Bár én is úgy érzem lehetne hosszabb.. lehet pont így jó.. :innocent:
Elementhale ·
Igen olyan, mintha az eleje lenne valami nagynak, valami elementhalisnak (bocs a szóviccért) :blush: de komolyan folytasd.