E kihalt utcán sétálva,
Útján a törött álmoknak,
Mélyen magamban mélázva,
Nem mutatva a városnak
Gondom, hogy senki sem szeret.
Lelkem sötétbe feketül.
Rejtély, az út merre vezet,
Csak én bolyongok egyedül.
A sötét ég felettem
Feketén és sűrűn lobog,
Árnyékom van csak mellettem,
Csupán az ő szíve dobog...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Tűzmadár ·
Szerintem is jó, de ha az előző sor végén nem pont van, a következőt kisbetűvel kellene kezdeni.
artemyss ·
Bár én is úgy érzem lehetne hosszabb.. lehet pont így jó.. :innocent:
Elementhale ·
Igen olyan, mintha az eleje lenne valami nagynak, valami elementhalisnak (bocs a szóviccért) :blush: de komolyan folytasd.