Szép nyári nap van
Mély csendben áznak
A krumplik vitaminvízben
Virágok csatáznak
Beöltözött réten
Rita előtt TV
Akácok sűrűjében
A világot figyelné
Ha véget érne
Mint hitem a napban
Eltűnők konfetti hull
Utat török magamban
A másik földön
Rita sivatagában
Tapsikol a gonosz mágus
Hogy látom ha nem is vágyam
Volt már ilyen persze
Száz halat az egyből
Varázsolt a szent varázsló
És ízes bort a vízből
És végül ő is
Kék s rózsaszínben
Felbukkant őrá várt már
A földi férfi s nőnem
Nézem örökjét
Tigris magányát
Kifésült tincseit és
Láthatatlan uszályát
Négy szemmel kérem
Mosolyogjon folyton
Egy kifutott szív magányát
Galaxisába oltom
_____________________________
Halld, milyen messziről jön az űrön át a hang
Fellázad a nap és a csillagok félnek
Erejétől a népnek akik lakják
Rita sivatagát.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
libido ·
Rita...