Tegnap reményem halva találtam.
Csak feküdt az ágyon,csak feküdt magában.
Riadt tekintete arcára fagyott,
maga után üres életet vákumot hagyott.
Szólongattam hátha van még benne élet,
De hiába a reménytelenség áldozata lett.
Csak álltam mellette,mint testét vesztett lélek,
Azóta érzem....Nem is élek.
Azóta halálfélelmem van,s érzem hogy sínpáron állok
S az emlék mely egyszerre volt boldog s álnok
Most játszik velem ,
S mindent felhasznál ellenem
S már jönnek egyre közelebb a fények,
S már hívogatnak az ismeretlen lények.
Álmom csak furcsa zaj zavarja meg,
Ne félj!!!MA csak reményem halt meg.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szerelem
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
Dejooooo ·
Tetszik maga az alapötlet, és a megfogalmazás is! De szerintem, ha egy emberben meghal a remény, akkor onnastól kezdve vége mindennek, nem?