Porszem

Mint porszemek a sivatagban,
követjük a szelet.
Egyikünk sem jobb vagy több;
nem akarjuk a telet.
Talán egy a vágyunk,
de máshogy kívánjuk.
A látszatot néha nem látjuk,
a reménybe zárt hitünket kivárjuk.
A kiválasztódás nehéz,
nincs egyforma anyag.
A szíved vágya kevés,
de ezzel egyedül nem vagy.
A valóság rejti az igazságot,
ha szépeket is álmodtál;
Ha nem is olyan virágos,
fel kell ébredj vagy meghaltál.