Pár perc....

Pár percre ülj le és lóbáld a lábad,
pár percre csukd be a szemed és ne gondolj a külvilágra!
Szívedből keresd elő a jót a szépet,
ez a pár perc legyen csak a te emléked...

Gondolj a madarakra kik feletted szállnak,
Ők nincsenek haragban ezzel a világgal.
csukott szemmel idézd fel a napkeltét,
s szíveddel érezd minden egyes percét.

Lelkeddel kövesd napkorongot, míg átsuhan az égen,
tedd minden bánatodat a korong közepébe!
Eltűnik az utolsó sugár is,
igaz csak pár percre, de vele együtt a bánatod is.

Most nyisd ki a szemed és tedd a földre mint két lábad,
indulj el büszkén előre, bele a világba!
Igaz csak pár perc volt a tiéd,
de ez a pár perc az utadon végigkísér.

Szánjon mindenki pár percet magára,
Higgyétek el, másképp fogtok tekinteni a világra.
Ha utadon mégis valahol megakadsz,
gondolj erre a pár percre, egy örökké tartó pillanatra.