Lelkemben zord viharok dúlnak
s egy tornádó söpör mindent el.
Szívem romjait felkarolja
s új tájakra repíti el.
Új tájakra hol nincs bánat többé
Hol a szeretet ünnepel,
Ott hol nem bántják lelkem többé,
Semmivel amit nem érdemel.
De inkább repítse szét szívem
utolsó romjait a szeretet
És őrizze meg lelkem
az őszinte emlékeket.
Arcom emléke majd egy nap
feléd néz és Rád nevet
És ekkor érted majd meg,
hogy mennyit ért-e szeretet.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
leticia_63 ·
Nekem tetszik. Szép íve van. 
Kicsy ·
köszi szépen :blush: