Szeretem, amikor körtét sárgít az ősz,
és mézelni kezd a szőlő cukorfoka,
hogy sima szellőként vissza-vissza nősz,
akárhányszor szemmel suhintlak tova.
A gesztenyeszemek, mint pupillám színe,
vaskos törzsű, erős fák alatt ott vagyok,
fény gömbölyít szépre, ha gyermek vinne
tetszenek hátaim, kicsik és nagyok.
Szeretem, amikor lombot hullatsz, bókolsz,
és szerelemként parkban egy padra ülök,
dércsípett berkenye-száddal megcsókolsz,
és azt se bánom, ha őszbe szédülök
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Marokfegyver ·
Nem lehetne innen valamit kitörölni?
mooney16 ·
Gyönyörű. Nem is értem, nem is tudom honnan jön ez az elementáris inspiráció, amivel elkápráztatsz.
Marokfegyver ·
Örülök, hogy itt is látni a remekeidet, még ha ismétlések is!