Szeretem, amikor körtét sárgít az ősz,
és mézelni kezd a szőlő cukorfoka,
hogy sima szellőként vissza-vissza nősz,
akárhányszor szemmel suhintlak tova.
A gesztenyeszemek, mint pupillám színe,
vaskos törzsű, erős fák alatt ott vagyok,
fény gömbölyít szépre, ha gyermek vinne
tetszenek hátaim, kicsik és nagyok.
Szeretem, amikor lombot hullatsz, bókolsz,
és szerelemként parkban egy padra ülök,
dércsípett berkenye-száddal megcsókolsz,
és azt se bánom, ha őszbe szédülök
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-26
|
Történetek
Eredeti történet: CFNM oder Nackt im Damenclub .... Szerző: caliban66 .... Literotica; 2023...
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Marokfegyver ·
Nem lehetne innen valamit kitörölni?
mooney16 ·
Gyönyörű. Nem is értem, nem is tudom honnan jön ez az elementáris inspiráció, amivel elkápráztatsz.
Marokfegyver ·
Örülök, hogy itt is látni a remekeidet, még ha ismétlések is!