Vacogó lelkem, remegő szívem óhajtja a meleget,
az éjnek lágy szellőjébe kiáltom a nevedet.
Hangodat hallom, látom arcodat - az éjszaka kinevet:
a csillagok közé írtam fel örökre a nevedet.
Éltem, szerettem, kerestem s kutattam kedvedet,
a Hold tekint le Rád, súgja: én őrizem a nevedet.
Hajnali pirkadat szétoszlat ködöt s felleget,
a Nap első sugara már beragyogja a nevedet!
Rámköszönt a reggel, most is suttogom a nevedet,
ez hozza el szívemnek, lelkemnek a meleget!
- Ildikómnak -
H. Róbert
Kúla, 2007. június 16-án
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások