Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
<br /> Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
A történet betyárok ról folytása
Friss hozzászólások
Passszívpréda: Igazán írhatnál hasonló történ...
2026-04-02 11:28
golyó56: Tanulj meg helyesen írni, foga...
2026-04-01 15:10
Ftamas: Nem vagyok homofób, csak rendm...
2026-03-26 16:34
Btfetish: Keresem azt a hölgyet vagy pár...
2026-03-24 23:40
The reál Kagemusha: Komolyan, aki ezeket a kívánsá...
2026-03-21 14:27
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Önkéntes halál

Harmat-ízű remény illanó,
pillangó szárny érintése feszíti,
szívem gyógyuló sebét
gyilkos lázzal hevíti,
s lelkem feledett emlékek közé repíti.

Ezerszer eltáncolt keringő,
ki nem mondott szavak,
számtalan megszegett ígéret,
bizonytalan lépés, ami félbe maradt.
Mozdulatlanná merevedett a pillanat.

Kínzó, szédítő vágy csábít,
bilincsbe ver, megbélyegez,
s én eszemet vesztve akarom
és nem kérdezem megéri-e,
hogy az éhségem vesztemet okozza-e.

Csak megyek előre, egy furcsa
halálba, merészen, álmodva,
s titkon remélem, amit látok
valóság, hogy vár ott ma
más, több mint illúzió.

Mézédes, aranyszín, ködszerű
a perc- lebegek. Hagyom
szívembe férkőzni az emlékedet,
de beteggé tesz a gondolat- ez alkalom,
vagy díszpapírba csomagolt önkéntes halálom.

2013.05.23.
Hasonló versek
3226
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
2609
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
További hozzászólások »
artemyss ·
:smile: :heart: :kissing_heart:

Marokfegyver ·
Az első versszakban a feszíti-hevíti-repíti megijesztett, de aztán elragadott a lendület (hogy stílusos legyek: elrepített). Tetszett.

artemyss ·
Köszönöm :wink: És seprű sem kellett... :wink:

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: