Ütöttük egymást keményen
s vérző sebeink tükrében
végre megláttuk az utat,
az utat, mely változást mutat.
Égnek sebeim, mert nincs semmim,
mi elfeledtethetné velem emlékeim.
S azok elmém kútjából fölbuzognak,
és maró, nagyon maró savat öntenek.
Hihetetlen, s mégis
önmagamat kínzom én is.
Nem fájna ez annyira,
begyógyulna tán holnapra,
ha szándékosan nem tépném föl,
de mégis mit érek ezzel
csak felszíni karcolások ezre
ki nem vérezhetek ettől.
Önpusztító kör.
Azért szenvedek,
mert akarok.
Akarom a fájdalmat
a megszokott érzésemet.
Ha más nem nyúlt bizalmat,
ez mindig ott állhat.
Szenvedni mindenkinek jogában áll,
s az ember jogaival él!
2005. 05. 15
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
2025-04-30
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?