Ütöttük egymást keményen
s vérző sebeink tükrében
végre megláttuk az utat,
az utat, mely változást mutat.
Égnek sebeim, mert nincs semmim,
mi elfeledtethetné velem emlékeim.
S azok elmém kútjából fölbuzognak,
és maró, nagyon maró savat öntenek.
Hihetetlen, s mégis
önmagamat kínzom én is.
Nem fájna ez annyira,
begyógyulna tán holnapra,
ha szándékosan nem tépném föl,
de mégis mit érek ezzel
csak felszíni karcolások ezre
ki nem vérezhetek ettől.
Önpusztító kör.
Azért szenvedek,
mert akarok.
Akarom a fájdalmat
a megszokott érzésemet.
Ha más nem nyúlt bizalmat,
ez mindig ott állhat.
Szenvedni mindenkinek jogában áll,
s az ember jogaival él!
2005. 05. 15
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
2025-07-24
|
Történetek
Sokáig szótlanul mentünk, miközben a kamion falta a kilométereket. Addi provákáltam egy isőután,...
2025-07-20
|
Fantasy
A fekete hosszú hajú nő felrakott egy fekete kávét és leült a konyhaasztal mellé. Az űrhajó...
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások