Oh, te álom, jaj, te élet,
Hová rohansz vad ifjúság?
Miért hagysz itt rút nélküled,
Miért hagyod, hogy új világ:
Satnyadt, gyáva, rőt unalom
Mint soha még, látogasson?
Jaj, a virág mind elfagyott,
Hű szeretőm mind elhagyott.
Minden percem semmivé lett.
Vízben úszó, vörheny szemmel
Fonákján az örök éjnek
A vakhomályba nézek el.
Hajam most már rég nem hamvas,
& mint olyan: pókfonalas.
Szőke szála már elkopott,
Hű szeretőm mind elhagyott.
Minden órám szertefoszlott,
A társakból vajh mi maradt?:
Kutyám döglött, macskám koszlott.
Nézhetem a madarakat
Tovaszállni friss szelekkel,
Míg én várok ó-bilinccsel.
Hogy továbbmenjek, már tiltott.
Hű szeretőm mind elhagyott.
Ajánlás
Oh te álom, jaj te élet,
Minden percem semmivé lett,
Minden órám szertefoszlott,
Hű szeretőm mind elhagyott!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Engem ez zavar és amikor meglátom már nem tudok a tartalomra figyelni tovább.
Ez esetben attól tartok, idegbajt kapnál a kézírásomtól. Nagyon. A kalligráfiám kissé eltér a megszokottól. Fogalmazhatunk úgy is, kiment a divatból. "és" helyett "&"-t használok, hurkos Z-t és íves R-t írok & umlaut helyett sokhelyütt csak egy vízszintes vonal jelzi a duplapontot. A "ß"-em is régimódi hurokvezetésű (természetesen magyar szövegben nem fordul elő). Továbbá használok pontosvesszőt is központozáshoz, ami szintén egyre kevésbé megszokott. Ráadásul gépelt szövegben is egyre kevésbe figyelek arra, hogy kiírjam az "és"-t.
De ez a tartalmon nem változtat, azt hiszem.