Nélküled

Kisírt két szemem teérted könnyezik,
Megtört szívem miattad vérezik.
Kiszáradt szám a te nevedet nyögi,
Míg végül a bánat mindenem megöli.

Erőtlen kezem kezed után nyúlna,
Élettelen testem testedhez simulna.
Lelkem utolsó reménye még utánad kutat,
De többé nem találom hozzád az utat.

Többé már nem ég szemedben a szikra,
Ami elválaszt minket egy nagy hegy, nem egy szikla.
Itt haldoklom egyedül, magamra maradtam,
Nem értelek utol, hiába szaladtam.

Nem volt elég erőm, hogy mindig itt tartsalak,
De nem az volt a célom, hogy bánatba hajtsalak.
Már gyülekeznek felettünk a fekete felhők,
Hol vannak azok a régi szép idők?

Nincsenek már, elvesztek, elszálltak a széllel,
Ahogy én is eltűnök majd a hajnali fénnyel.
De remélem, gondolsz rám, ha már nem itt járok,
Mert egy másik világban rád örökké várok.