Ne ölj meg!

Dorka!
Szép szemeddel te ontod vérem,
Forró ajkaddal te mérgezed lelkem,
Eszemre nyugodt percekben te törsz,
Szívembe kést te döfsz!

S ha bánat és csak bú minden,
Ha ennyit ért ez, a szép végek,
Ha már csak dühöd tombol,
És kezed nem tesz mást, rombol…

Ha ütnél, ha vágnál, mert szeretlek,
Akkor sem tehetek semmit, nem feledlek,
S ha örökre elmész, ha egyedül hagysz,
Rosszabb, mint bármi, mit tudhatsz.

Maradj!, még ha kín, még ha bűn,
Ha fájdalom, ha halál, ha éget tűz,
Mert enyém ugyan nem lehetsz:
Ugyanúgy fáj, mint neked.

Én tudom, ismerem mi ez!
De ha nem látlak, eltűnök…

Ha nem szerethetsz:
Csak maradj mellettem!
De búcsúddal Dorka,
Ne ölj meg!