Egy újabb fájó nap telt el a létezésed nélkül,
De a szalag, csuklómról hamarosan a nagylábujjamra kerül,
És akkor újra láthatlak drága egyetlen Nagymamám,
Utólag mindent elmondhatok, amit nem mert kimondani szám.
Megköszönöm majd Neked, hogy unokád lehettem,
Ha bármi baj történt, ott voltál és fogtad a kezem.
Nem úgy tekintettél rám, mint fekete bárányra,
Hanem, mint gyermek, ki vágyik egy nagymamára.
E Földön, Te voltál az egyetlen nagyim, akit megismerhettem,
Aki még volt, azt nagyon hamar elvette tőlem az Isten.
Tudtam, hogy egyszer eljön ez a nap is, és el kell menned,
Én mégis reménykedtem, sokszor láthatom még reményt adó tekinteted.
20 év… ennyit kaptunk a nagylelkű élettől,
És most vége… egy szempillantás alatt minden romba dől.
Míg élek, közös emlékeink soha el nem feledem,
Tudom, Te is azt szeretnéd, boldogan éljem le életem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Hozzászólások
Mi, kiket nagymamák neveltek,
csak várunk, tele hittel és reménnyel
hogy egyszer mi is átadhassuk azt a
mérhetetlen szeretetet, amit kaptunk tőlük.
ez nem vers, csak gondolat, amivel szeretném enyhíteni bánatodat. :heart_eyes:
Szerncsés vagy, nem csak azért, mert ismerthetted nagyanyádat, hanem azért is, mert szeretett és Te is szeretted. Nekem él mindkettő, de emiatt nem vagyok irigylésre méltó: a rokonait nem maga választja az ember.
Még egyszer: Szép gondolatot fogalmaztál meg.