Túl sokszor eltűnt már a nap,
S a víz sem tiszta már.
Most búcsúzom hát Tőled,
Mert így nem bírom tovább.
Elfújt a szél,
Messzire sodort Tőlem,
Elmúlt a szép,
S minden, miért éltem.
Megszakad szívem,
Ha Rád gondolok:
Szerelmes éjek,
Szenvedély, ragyogó csillagok.
Szeretlek és szeretni foglak,
S talán elmúlik a gyötrő magány,
Ha hihetek a csillagoknak,
S összehoz majd minket a megváltó halál.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Beküldte: Anonymous ,
2001-09-16 00:00:00
|
Versek
Benyitottam a hálóba és a következő kép tárult elém: feleségem hanyatt fekszik, lábait szétrakja és a szomszéd Zsuzsa feleségem lábai között van négykézláb és nyalja feleségem pináját. Zsuzsa...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?