Mondd, miért?

Mondd, miért van, miért, csak egy okot,
Ki téged úgy szeret, s mégis vádolod?
Mért érzed úgy, összetöri szívedet,
Nem gyógyítja fájón sajgó sebedet.
Te kezet nyújtasz, és ő tört hajít feléd,
Hiába hívod, becézed, ő lehunya a szemét.
Szemedben harag tüze szórja a szikrát,
Ó mondd, mért nem érted szívem titkát?
Mondd mért nem, veszed végre észre,
Gyógyírt hozok neked a szenvedésre.
Felemellek téged, lehajolok hozzád,
Cirógatlak s letörlöm könnyes orcád.
Szívembe zárlak tud, hogy féltelek,
Óvlak, vigyázlak, ahogy csak lehet.
Ne mondd, hogy szíved elhagyták vágyaid,
Ne mondd, hogy összetörtek álmaid.
Állj meg kérlek, csak egy röpke percre,
Fordulj felém és néz a szemembe.
Mért érzed úgy, feléd tört hajit e kéz,
Hisz érted hidd el mindenre kész.
Öleleli lágyan simítja derekad,
Csak azt kéri tőled, ellne hagyd.
És mondj –mondj csak egy okot,
Ki téged így szeret, mondd, mért vádolod?

Kőri