Olyan gömbölyű ma bennem minden;
az imák, szonettek, és népdalok,
hangtalan rezegnek - legfőbb kincsem,
fejemben egyik-másik felragyog.
Képeim futnak a képzelettel,
és álom-jelenetekké válnak,
zord-sötéten vagy napfény-jelekkel,
verseimbe írva elém állnak:
Hímzett virágok szélbe hajlanak,
sárga koszorú kerül az égre,
cserepemben kikel a hagymamag,
kivarrott fa lesz a világ éke.
Az írás ópium nekem, kábszer,
mint a frissen fejtett, fénylő mákszem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-07-05
|
Egyéb
Sziasztok. Kovács Gergőnek hívnak 25 éves vagyok és 15 éve lettem meleg.
2024-06-24
|
Történetek
Amikor egy kis város vezetői utat engednek a parttalan betelepülésnek, tönkre téve ezzel az...
2024-06-11
|
Egyéb
Egy távoli világban, ahol az idő olyan, mint egy hatalmas, bonyolult kert, létezik egy titokzatos...
2024-06-04
|
Merengő
Károly, a barna rövid hajú férfi belenézett a visszapillantó tükörbe.<br />
Majd kikapcsolta...
2024-05-27
|
Horror
Szűz (és nem annyira szűz) lányok és fiúk áldozati oltáron, kereszten, vesztőhelyen vagy egy...
Friss hozzászólások
tommcsi:
Kár volt beküldeni.
2024-07-03 13:24
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Mint ópium
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
Hozzászólások
Grat!