Miként a napsugár,
Ha szemedbe nézek,
Úgy ragyog, szikrázik,
S éget egész léted.
Miként a holdsugár
A sötét éjszakában,
Úgy világítod utam,
Melyre mindig vágytam.
Miként a lágy szellő
A nyári éjszakákon,
Úgy járod át testem,
S őrized az álmom.
Miként a virágok,
Melyek tündökölnek,
Úgy ragyog az arcod,
S tekinteted öl meg.
Miként a fáradt nap,
Mely lassan lenyugszik,
Úgy ölöd meg szívem,
Még él, de már haldoklik.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2001-09-16 00:00:00
|
Versek
Benyitottam a hálóba és a következő kép tárult elém: feleségem hanyatt fekszik, lábait szétrakja és a szomszéd Zsuzsa feleségem lábai között van négykézláb és nyalja feleségem pináját. Zsuzsa...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások