Messziről jött, s messze megy.
A Hold felkel,s a Nap lemegy,
Sötétben is járja útjait,
A kietlen puszta rútjait.
Nem hiába indult el,
Családját keresni fel,
Vágyik már az otthonra,
Mint részeg a jó borra.
A csillagoktól várja a választ:
Miért a család a háborúnak ára?
Szeme csukódik,de lába éber,
Ha tehetné,már most odaérne.
Már kékül azég,a Nap felkel,
Csillog egy kis pataknak medre,
Hősünk házakat lát,
Nincs már messze a család.
A faluba mikor beér,
Érezni,hogy sül a kenyér,
Az emlékek visszatérnek,
Ez itt az egyetlen érdek.
Ott van! A kis,fehér ház!
Tempója gyorsabb már
Emberünknek,kopogtat,
Ott a családja,ott van!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
2025-06-17
|
Novella
Megírták: az emberiség ki fog pusztulni...<br />
Bár a helyesírásellenőrzőm nulla hibát jelzett,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Hozzászólások