Mennyire fáj!

Valaki mondja meg, ezt mivel érdemeltem ki?
Mit tettem, hogy engem büntet mindenki?
Gyere, kérlek, mond a szemembe, mit vétkeztem,
Miért tetted ezt, ellened mit vétettem?
Könyörgöm, mondd el, hogy tehetném jóvá?
Azt, mi talán nem is csak miattam dőlt rommá.
Ha többször nem is,csak még egyszer szólj hozzám.
Nézz a szemembe, és úgy búcsúzkodjál!
Nem akarom, hogy ilyen hamar vége legyen,
Nem bírnám ki, ha ezentúl némán mennél el mellettem!
De, ha így kell lennie, akkor hát menj,
Ugye, hiába kérem, maradj még mellettem?
Hogy mikor döntöttél így, azt nem tudhatom,
Lehet, most, de lehet már a tegnapi napon.
Elakarsz menni? Akkor menj, én hagylak,
De tudd, nekem mindig is fontos voltál és vagy!
Szép lassan majd elmúlnak az évek és kopnak az emlékek,
Sose felejtsd el azt a kezet, ami a kezdetektől fogva ott volt veled!
Néha meg-megállok, szánakozva nézek fel az égre,
Felteszem a kérdést, hogy miért én és miért Te?
Lehajtom fejem, tudom, választ semmire sem kapok már,
Bárcsak az égre írhatnám: Mennyire fáj!